Editorok figyelmébe
A frissen szerkesztett bejegyzések az editorok várólistáira kerülnek. A szerkesztőkön és a szerzőn kívül más nem láthatja őket addig, amíg nem gyűjtöttek be legalább négy editori szavazatot (nincs jelentősége, hogy az értékelés "oké" vagy "gáz", a lényeg, hogy négy szerkesztő értékelje a bejegyzést).
Más részről egy bejegyzést elég három szerkesztőnek lehúznia a klotyón ahhoz, hogy majdnem biztosan ne kerüljön ki az oldalra (azért majdnem, mert a moderátorok még egyszer elbírálják a sorsát).
Editorként kifejezheted tetszésedet/nemtetszésedet a bejegyzésekről, kedvenceket választhatsz közülük, vagy ha valamelyik nem felelne meg az alábbi irányelvek valamelyikének, akkor lehúzhatod a klotyón.
A klotyó használatához vedd figyelembe a következőket:
1. Publikálhatjuk hírességek, közéleti személyiségek neveit, de nem tehetjük közzé az olyan bejegyzéseket, amelyek magánszemélyek nevét, adatait tartalmazzák.
Tehát közzétehetünk pl. Pély Barna nevét tartalmazó bejegyzést, mert ő ismert zenész, de el kell vetni a "barátnőm Fehér Anna, lakik Miskolcon itt és itt, mobilszáma..." stb. típusú bejegyzéseket. (Keresztnevek önmagukban rendben vannak, mert _csak_ keresztnév még nem azonosít egyértelműen senkit.) Ugyanez az elv alkalmazandó intézményekre, vállalkozásokra, csoportokra: ha széles körben ismert, publikálható; ha ismeretlen, akkor nem.
2. Közzéteszünk faji és szexuális tárgyú bejegyzéseket (pl. egy zsidóvicc vagy malackodó beszólás még elfér), de elvetjük az öncélú szexista vagy a fajgyűlölő, gyűlöletkeltő definíciókat, bejegyzéseket.
3. Ne húzz le a klotyón egy bejegyzést csak azért, mert nem ismered, hiányosnak/pontatlannak találod vagy nem értesz vele egyet. Arra ott van a lekonyuló hüvelykujjad.
4. Ne húzz le a klotyón valamit csak azért, mert nem találod elég "szlengesnek" vagy mert szerepel egy "normális" szótárban. Ha valaki használja azt a szót, az az ő saját szlengjének minősül.
5. Ne húzz le a klotyón olyan bejegyzést, amelyben helyesírási hibákat, elütéseket vélsz találni. Sajnálatos, ha valaki nem tud helyesen írni és szabatosan fogalmazni, de ettől függetlenül az általa szolgáltatott információ még lehet hasznos.
6. Vicc, szarkazmus, irónia szerepelhet bejegyzésekben, de csak akkor, ha nem túl szűk a közösség, amely értheti (tehát kár olyan poént közzétenni, amin csak maréknyi "beavatott" tud derülni, mert kizárólag ők tudják, hogy miért is vicces).
7. A nyilvánvaló hülyeségeket, a csupa nagybetűvel vagy idegen nyelven írt definíciókat, öncélú, önmagukba forduló magyarázatokat nyugodtan húzd le a klotyón.
8. Húzd le a klotyón az olyan bejegyzéseket, amelyek olyan reklámot vagy hirdetést tartalmaznak, amely egyértelműen nem lehet a definíció része.
9. Ha egy bejegyzést valószínűtlennek, humbugnak találsz, de maga a definíció szórakoztató (és nincs ellentmondásban a fentebb vázolt irányelvekkel), akkor nyugodtan engedd át.
Körülbelül ennyi. Jó szórakozást!
| |
|
1. |
lármafa |
|
|
|
|
|
|
|
Magaslatokon elhelyezett, az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fény- és füstjelekkel jelző hírközlő eszköz. Földbe ásott 8–9 m hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötnek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerik, leér egészen a földig, és a mellé rendelt őrszem azt gyújtja meg, amikor az ellenséget észleli. Látótávolságra helyezik el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújt, ha a szomszédos lármafát füstölni látja; így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelzi a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. Az erdélyi ogy. 1788-ban a török támadás hírére elrendelte, hogy a havasi ösvényeket be kell vágni és lármafákat kell felállítani. Recens emlékei csak Erdély keleti és déli határvidékein maradtak fenn, többek között a helynevekben. Kisborosnyón (Háromszék m.) már 1765-ben helynévként említik. A szóösszetétel első tagja eredetileg a katonai szaknyelv szava és ’riadó’ jelentésben használatos. Használata középkori eredetű, a gyepűőrző és határőrző hagyományhoz köthető. – Irod. Fabó Bertalan: Lármafa (Magy. Nyelv, 1912); Bogáts Dénes: Háromszéki helynevek (Emlékkv. a Székely Nemzeti Múz. ötvenéves jubileumára, szerk.: Csutak Vilmos, Sepsiszentgyörgy, 1929); Gyallay Domokos: A régi kollégiumok szókincséből (Magy. Nyelv, 1961).
(forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) | |
| 0x Üvöltő Phéreg | |
|
bope | 2009-10-13 | Erdély | falvak,vidék |
|
|
|
|
2. |
lármafa |
|
|
|
|
|
|
|
Községekben, kisebb városokban a főtéren, egy magas cölöpön, vagy a Tanácsháza tetején elhelyezett hangszóró.
A helység közössége ez által tudhatta meg a híreket, illetve a falu életét befolyásoló helyi, vagy országos eseményekről kapott tájékoztatást.(törvények/szabályok módosulása, anyakönyvi adatok stb.)
Gyakran szeminárium-szerű előadásokat, és zenét is sugárzott.
Hasonló funkciót látott el, mint a kisbíró.
"Épp az ólunk ajtaja előtt állt a községi hangosanbeszélő, vagy ahogy a parasztok mondják, bocsánat a kifejezésért, a lármafa."
(Moldova György) | |
| 0x Üvöltő Phéreg | |
|
Libero | 2009-02-18 | falvak, vidék | békebeli idők szlengje |
|
|
|
|
|